PP
„Az éjszakáink szebbek, mint a nappalaitok!” Tetszik és határozottan jellemzi az éjszakáimat. Régen nem voltam egy nagy bulizós, de a helyzet gyökeresen megváltozott. Alig várom a hétvége éjszakáit. Egyszerűen tűzbe hoznak.
A készülődés. A legszebb öltözék kiválasztása, a haj beállítása, a fél órás készülődés a tükör előtt. És az érzés: fiatal vagyok, most szép vagyok, a vérem hajt, mennem kell. Talán ezek a legjobbak pillanatok.
Találkozás a barátokkal, iszogatás, nagy duma. Indulás! Megérkezés a kiválasztott helyre.
Imádom a Pesti éjszakákat. Imádok új embereket megismerni, ha csak rövid időre is. Szeretem mosollyal üdvözölni az ismerősöket. Bemenni a játszó fények közé és csak a zenének adni magam. Szeretem megismerni az éjszaka embereit, az egyéniségeket, kik mellett a nappali életben én is, mint oly sokan mások fura tekintettel vizslatva haladnak el. De itt más a helyzet, az éjszakának ők is teljes értékű polgárai.
Hamarosan felkel a nap. Most értem haza, még mindig bennem az éjszaka varázsa. Előttem a hossz pihenés ígérete.
Szeretem hogy mindig valami ciki vagy érdekes, izgalmas dolgok történnek. Ettől jó! Ez lettem, ez vagyok. Szükségem van ezekre az éjszakákra. Ha tetszik, fogd meg a kezem és gyere velem! Imádni fogod te is!

.