Ébredés


Álmok. Néha furcsa játékot játszanak velünk. Megmutat
nak egy másik életet, amelyet élhetnénk, hogy ébredéskor az arcunkba köpje kínzó szégyenként a felismerést: középszerűek vagyunk s hiányérzetet keltve bennünk az álombéli illúzió után.


















S néha nem। Ritkán furcsa világot teremtenek, mely az ébrenlétben elképzelhetetlen módon becsapja agyunkat, emlékeinket és érzéseinket. Úgy keveri össze életünk lapjait, mint a krupié a pókerasztalnál a paklit.



Ma azt álmodtam, hogy a középiskolai barátaimmal szokásos összejövetelünkön vagyok। De holnap kezdődik az egyetem. Nekem vissza kell mennem Kolozsvárra. Ott kell hagynom Szatmárt. De jajj! Belémhasít a felismerés, hogy ott kell hagynom néhány embert, aki jelenleg Budapesten az életen részei és akiket szeretek.



Mekkora badarság, hisz ők sohasem voltak Szatmáron। Lényegtelen. Az álmomban ott élnek, s Budapestnek a legapróbb emléke sem él bennem. Amint végiggondolom, hogy ők holnaptól Szatmáron maradnak és és otthagyom őket, régen látott fájdalom suhan ál rajtam, mellkasomban sűrített levegő gyűl fel, mely egyetlen végtelen kiáltásban szabadul ki: neeeeeee!



És felébredtem।



Az álmok néha megmutatják mi lehetne de nincs। Most megmutatták, mim van, és mi lenne, ha ezt el kellene hagynom. Furcsa, hogy egy álomnak kell megmutatnia mennyit érnek az emberek, akik most körül vesznek. Mindent!



Furcsa, hogy reggel elvesztésük csalárd képzelgéseként keletkezik bennem a minden nap jelenlévő ki nem mondott, sőt fel nem ismert érzés: szeretlek benneteket। És immáron ezek több mint szavak. Mert ezt nem az eszem mondatta a szívemnek. A szívem mutatta meg az eszemnek.



Most csak ülök। Még kora reggel van.



Freud ide vagy oda, mintha ez most nem a feldolgozás folyamata lenne, hanem valami görög isten eposzba illő játéka। Az elmúlt hónapokban kezdtem azt érezni, hogy az életem kezd monotonná válni. Pedig nem igaz. Sohase volt ilyen színes az életem, mint most. Csakhogy hozzászoktam a mindennapi változásokhoz. Hogy minden nap más témákon kell dolgozni a munkahelyen, hogy a barátaimmal minden alkalommal valami új dolgot igyekszünk kipróbálni. A folytonos impulzusokat kezdtem a monotonitással azonosítani. A folytonos változás hívtam állandónak.



Ó mily balga vagyok!








2 megjegyzés:

Névtelen írta...

can u leave ur phone number to me???

Névtelen írta...

See you in these things, I think, I started feeling good!
Personalized Signature:贵州信息港休闲游戏中心,我爱掼蛋网,重庆游戏中心,金游世界视频棋牌游戏中心,南通棋牌游戏中心,贵港热线休闲游戏中心,淮安棋牌游戏中心