Elfeledett Kolozsvár

Ó drága Kolozsvár! Bűntudatom van ha rád gondolok, bűntudatom, mert olyan ritkán gondolok rád, bűntudatom, mert már nem sajog a szívem utánad. Négy csodás évet adtál nekem, négy olyan évet, melyet soha nem tudok és nem is akarok elfeledni. Otthonom voltál, együtt megéltünk rosszat és jót, szerelmet és csalódást. Végignézted négy év útkeresését, fiatalok butaságait, sikereit.

Visszanézem Kolozsváron készült képeim, mintha nem is én volnék. Pedig én vagyok. Szerettem Kolozsvárt! Mindig a szívemben él majd!

Kezdetleges fényképezőgéppel készült:

A következő képek egyetemista éveim alatt készültek rólam Kolozsvárott.

......vége!