Álarc

.

.............Sem jó, sem rossz nem tarthat örökké. S mivel a rossz immáron elhúzódik, a jónak közel kell lennie. Az év elején tett: érzem ez egy jó év lesz könnyelmű kijelentésre reagálva a káoszon átlátó erő megcáfolt engem. Káros események sorát állította hadba ellenem, s hogy tart-e még a háború nem tudom, de én már rég a fehér zászlót lengetem, hát nem látja?

..

..

.............S meddig tart még a háború? Ki tudja, ha még egy jövőbelátó cigányasszony sem tud a tenyeremből olvasni? Mert nem tud. Egy halott kezéből nincs mit kiolvasnia - mondja ő. A tenyerembe írott jel szerint már a túlvilág zöld mezőin kellene virágot gyűjtenem bokrétába. Nekem erről senki se szólt, ezért elmulasztottam ezt is - mondom én.

..

..

.............Megjött a jó idő s emberi testem manipulálhatóságát kihasználva a napsütéshez s a meleghez sietve javítom kedélyemet. A napfény az én cinkosom, ki helyettem tartja arcom elé maszkomat. Már-már fáradt kezem egyre lejjebb lankadt s egyesek látni vélték az alatta fekvő arcomra ülő nyomasztó érzéseket. De most újra porcelán maszkot viselek, melyen nem ejtenek karcokat sem holmi jött ment érzelem-huligánok, sem napi balsorscsomagok.

..

..

.............Csak egyet láthatsz. Mosolygó arcomat, amint átlibbenek egyik térről a másikra. S ha kérdezed, hol vagyok, nyomban kielégítő választ kapsz. Azt a választ, amire te is vársz: nagyon jól köszönöm!

.............Hazug szavak fogságában élünk. Hazug szavakhoz folyamodom, hogy koholt érdeklődésed kielégítsem.

..

..

.............De tudd neked van igazad! Én is ezt akarom. Még melletted állva is egyedül vagyok.

..

..