Még egy

.

......................

...........Az élet gyakran ujjal mutogat, és most én vagyok soron. Még örülnék is neki, ha nem folyton a középső ujját mutogatná.

..........Nem biztos, hogy szivat, lehet segíteni akar csak számomra még nem tisztázott módon. Jobban örülnék, ha nyílt utalásokat tenne jövőm egyengetése érdekében, de félek tőle, hogy ezek csak hiú ábrándok...

....................

..........Ő sokkal érdekesebbnek találja a rafinált utalásokat, a látszólag értelmetlen dolgok adagolását, remélve, hogy a vevő egy idő után ráhangolódik a jelre és felfogja azt egységében is.

..........Én egy régimódi dekódoló vagyok, nem teljesen értem a kósza utalásokat. Ha felismerem a küldőt az üzenet lényege, akkor is kétséges. Egyszerűen nem áll össze a kép.

..........

..........Mint a mai.

..........Mert ma összebarátkoztam egy az amerikai nemzetbiztonságnak dolgozó magyarral. Hat éve él ott és akár a filmekben ő sem beszélhet a munkájáról. Hát tök jó. A kezdeti ismerkedés témái közül a fele kilőve.

..........Legalábbis arról nem beszélhet, hogy mit, miért és hogyan tesz. Csak, hogy milyen országokba és államokba szólítja a munkája.

..........Hát kérdem én. Most szivatnak? Önértékelésem ezen szakaszában? Mintha minden új ember a tökéletes életem van és a siker egyenlő a nevemmel cimkével mutatkozna előttem. Mert fel kell ébrednem? Hogy lépjek? Vagy mi van?

..........De hova és mit?

....................

..........Néhány hónapig Magyarországon lesz, majd gyorsan elveszi a gyerekkori barátnőjét. Nem szerelemből, nem is akarnak egymástól semmit. Csak a szokásos miatt. Zöldkártya. Mert neki, csak egy papír ez a frigy.

..........Viccből megkérdeztem nincs egy lány ismerőse, aki hozzám jönne? Csak úgy ni. Zöldkártyáért.

..........Igazán akkor ijedtem meg, amikor ő komolyan vette és mérlegelte is, hogy hogy lehet ezt megoldani.

..........De hát én csak vicceltem. – mondtam. Hogy komolyan vagy sem azt nem tudom.

..........Azért végfutott bomlott elmémen mi is köt jelenleg Magyarországra. Ejha. Talán nem kellene ezt a kérdést nagyon firtatni, mert inkább nem kérdezek olyat, amire nem akarom hallani a választ.

..........Még összefutunk. Addig remélem összeszed valamit, ami miatt azt érezzem, hű de jó nekem itt és nem akarom én látni sem New Yorkot és végképp nem a napfényes Miamit. Vagy L.A.-t. Ó hát minek az nekem.

..........De hát kit akarok becsapni?